Goa – harmadjára

Sokminden eszembe jutott a napokban, de ezek már szerintem inkább Indiával kapcsolatosak, nem feltétlenül csak Goa-val annak ellenére, hogy én ott tapasztaltam őket.

Ha az ember Indiába megy, akkor legyen egy jó GPS-e, mert ugyan utcanevek meg városnevek vannak, de se utcatábla, se város elejét-végét jelző tábla nincs, így az embernek nagyon kell figyelnie, hogy merre van, és ez nem csak Goa-ra igaz. Mi a GoogleMaps-et használtuk, ami jó, mert tud offline módban is működni, ha előtte letöltöd a térképeket pl. egy étteremben, ahol van free wifi. Persze azért nekünk sikerült így is eltévedni és Mapusa-ban kikötni, mert az eddig tökéletesen működő kínai csodatelefon GPS-e pont akkor nem akart jelet találni, amikor kellett volna, így Goa ehylett Mapusa-ban találtuk magunkat.

Goa - CalanguteGoa tele van varjúval, ami tökre jó, csak reggel 6-kor velük együtt kelni és hallgatni, ahogy egész nap kárognak, nem mindig felemelő. Alapvetően jellemző itt a természet közelsége, tehát a sokféle csiripelő madarat, a békák brekegését mind-mind meg kell szokni.

Az indiaiak köpködnek, még hozzá nem is kicsit, kb. mint egy láma, hozzá kell szokni. Sok helyen ki is van írva, hogy köpködni tilos, de ez nem zavarja őket.

 A tengerrel vigyázni kell, mert az eldobott sok szemét ott is megtalálható, ami néha törött üvegek formájában kerül elő, és remélhetőleg nem áll bele az ember lábába.

Persze most, amikor írom a bejegyzést már nem jutnak eszembe, amik eddig igen, így most agyalhatok, hogy mit is akartam még írni, mert annyi minden van az egész országgal kapcsolatban.

Old GoaSzúnyogok itt is vannak, de hála nem olyan mennyiségben, mint Maumbai-ban voltak. Goa-n teljesen elviselhető, semmivel sem rosszabb, mint mondjuk Balatonon. Nappal itt is eltűnnek, este, naplemente után viszont eléggé masszív mennyiségben jönnek elő, így ekkor mindenképp ajánlott a szúnyogriasztó használata. Goa-n éjjel már összeszedtünk egy pár csípést és még élünk is, tehát azért a Maláriától annyira nem kell félni. Persze, vannak Maláriás szúnyogok, de inkább a monszun idején veszélyes, mert akkor a szúnyogok száma megsokszorozódik és akkor már nappal is szükséges a védelem. Az itt kapható olcsóbb szúnyogriasztó eddig nekünk bevált, este azért mindig befújuk magunkat, mert a szállásainkon szúnyogháló eddig nem volt az ágy felett.

A nap nagyon éget. Persze Szandra az első napokban erről nem vett tudomást, jól le is égett, de még a kézfeje is, így a szépen hólyagos bőre pár napra rá lehámlott. Az első napokban mindenképpen érdemes a 30-as faktoros krém, utána, amikor már van az embernek egy kis színe és nem hófehér, mint az oroszok, akkor elég a 20-as is. Napkrémet a tengerpart mellett mindenhol lehet kapni, faktorszámtól függően 200-400 rupiért adják őket. Vannak mindenféle barnulást segítő olajok is, de eléggé horror áron, olyan 600-800 rupiáért.

Goa-n is sok a kéregető is, ezt meg kell szokni, sőt, eléggé kimunkálták már a kéregetés fortéját, mert simán elsőre csak beszélgetnek veled, aztán rátértnek a lényegre, hogy adj pár rupiát. Egyszer láttunk egy út szélén „élő” családot, ahol volt két kisebb gyerek is, olyan 1-2 éves formák. Szandra persze rögtön le is fotózta, majd a kisebbik, járni is alig tudó gyerek ezt meglátta és elkezdett Szandra felé menni, belecsimpaszkodott, jött utánunk, hogy adjunk neki egy kis pénzt. Korán kezdik.

Minden városban, így Goa-n is vannak speedbumper-ek, vagyis fekvőrendőrök, csak ezek annyiban másak, mint otthon, hogy kb 500 méterenként vannak, legalábbis a kisebb városokban, falvakban. Ezzel nem is lenne semmi baj, ha időben észrevennéd őket, egyszer-kétszer majdnem lerepültünk a motorról. A buszokról meg ne is beszéljünk, mert képesek olyan sebességgel áthajtani, hogy azt hiszed, menten megszülsz.

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box