Kovalam India leghíresebb tengerpartja

Kovalam Kerala egyik leghíresebb tengerpartja és a könyvek szerint a legimpozánsabb is, köszönhetően a város mellett a parton lévő ikonikus világítótoronynak. A városba úgy érkeztünk meg, hogy majd csak találunk valami normális szállást. A riksás kirakott minket a buszállomáson, ahonnan egy kisebb lejtőn lehetett lemenni a partra, így hát szépen elindultunk a két nagy hátizsákunkkal szállást keresni. Az első pár helyen vagy horror árat mondtak, vagy nem volt szabad szállás, így szépen mentünk tovább. Mindenképpen a híres – amiről Kovalam híres – Lighthouse Beach közelében szerettünk volna lenni, de mivel nem láttuk a világítótornyot, azt sem tudtuk, hogy a város melyik részén vagyunk. Kisebb bolyongás után találtunk egy kívülről egészen jól kinéző hotelt, ahol még wifi és hűtő is van. A hűtő azért jó, mert akkor tud az ember magának ezt azt vásárolni a közértben és nem kell mindig az éttermekre hagyatkozni. Úgy döntöttünk, hogy 2 éjszakára kivesszük, körbejárunk a környéken és ha megfelelő, akkor maradunk végig. Mivel a szezonnak már vége, így lealkudtam az 1000 rúpiás szobát 700-ra. Bepakoltunk, majd elindultunk felfedezni a környéket, megnézni, hogy egyáltalán hol is vagyunk. A recepciós srác nem igazán tudta megmutatni a térképen, hogy merre is van a hotel, ahol dolgozik, de ahogy leértünk a partra a szemünk elé tárult a 30m-es világítótorony látványa, így úgy tűnt, jó helyen vagyunk Kovalamban. Körbekérdezve a parton mindenhol hasonló, 500-700 rúpiás árakat találtunk, de a hűtő elég nagy erénye volt a szállásunknak, így végül napi 600-ért kivettük az utolsó tengerparti két hetünkre a szobát.

Kovalam - Lighthouse beach

Kovalam – Lighthouse beach

Kovalam eléggé kisváros, sőt a város maga a tengerparttól jó 3km-re van, tehát ha bármit is akar az ember, akkor bizony gyalogolnia kell. A várost több kisebb tengerpart veszi körül, ebből a leghíresebb a már említett Lighthouse Beach és a Eve’s Beach. A két partot egymástól 200m választja el, de mintha két külön világ lenne, míg a Lighthouse Beach teli van éttermekkel, apró boltokkal, árusokkal, addig az Eve’s Beach teli van helyi turistákkal. Esténként a part megtelik töménytelen mennyiségű Indiaival, akik megnézik a naplementét majd elindulnak haza. Mindkét part nagyon szép, főleg, ahogy a világítótorony uralja a part egyik végét, de mindkettő eléggé zsúfolt, mi jobban szeretjük az eldugottabb partokat.

Kovalam

Kovalam

Kovalam városka igazi énje itt is a partmentén lévő éttermek és hotelek mögött terül el. Egy belső, lápos rész van itt, ahol apró kis csatornákon és sikátorokon keresztül lehet közlekedni. A belső rész teli van étteremmel és boltokkal, bár ezek nagy része, a szezon végére való tekintettel már bezárt. Eléggé vadregényes ülni a teraszodon, nézni az előtted elterülő mocsaras dzsungelt, esténként pedig figyelni, ahogyan a fák felett a világítótorony bevilágítja az eget. El lehet viselni, na, ez nem kétség.

Kovalam - halászok

Kovalam – halászok

A part teli van halászokkal, akik minden reggel hangos kiáltásokkal karöltve húzzák be a hajójukat és a hálójukat a tengerről. Jó nézni, ahogyan egy emberként segítenek egymásnak, mert 1-1 ilyen hajó vízre rakásához vagy kikötéséhez legalább 10-12 ember kell, hogy a hullámokkal dacolva megoldják a feladatot. Sok helyen apró kis kenukkal mennek ki a tengerre és csak pár halat hoznak, láttunk szigonyos halászt is aki búvárkodva merül le a tengerbe és a szigonyával lövi le a nagyobb halakat.

Kovalam - Loghthouse beach

Kovalam – Loghthouse beach

Kovalam déli részénél található egy nagy kikötő és egy igazi halpiac, amit már jóval előbb lehet érezni, mert igen erős szaga van. 10 percnél többet nehezen marad meg az ember, még az is, akinek már edzett az orra az ilyesmire. Nagyon érdekesen működik a halpiac, mert ahogy kijönnek a halászok és kikötnek a szákjuk tartalmát a földre öntik és mehet a licitálás. A helyiek körbeállják a fogást és egymást túlkiabálva próbálják megvenni az egész rakományt. Majd akinek ez sikerül, az kb 30m-errel feljebb szépen letakarítva már árulja is a 2 perce még a halászok fogását az embereknek, éttermeknek, mindenkinek. Kb. 50m-en belül a hal háromszor cserél gazdát a hal és gondolom az ára is a háromszorosa lesz. Most nagyon sajnáljuk, hogy nincs konyhánk, mert akkor minden nap mennék a piacra és venném a friss halakat, hogy valami jót főzzek belőle.

Kovalam by nightKovalam városa drága, legalábbis drágább, mint az eddigi tengerparti városok, ez rögtön az étlapok átböngészésénél kiderült. A csirkét arany árban mérik, legalábbis a többihez képest, kb mint a jobb hal vagy rák. Az éttermek minden este az aznapi friss fogást jégre téve kínálják a vendégeknek és onnan lehet választani. Van itt minden, a kardhaltól a tonhalon át a hatalmas tarisznyarákon keresztül még hatalmasabb rákokig, minden. 1-1 kisebb hal 350-400 rupia, egy kiló rák méretétől függően 1500-2200 rúpia, egy szelet halfilé a kardhalból pedig 300-400 rúpia. Nehéz nekik ellenállni, de néha azért meg van engedve nekünk is, hogy elcsábuljunk, így ettünk makrélát, rákot, meg valami halat, ebből a makréla volt az, ami mindent vitt. Persze azért itt is meg lehet találni a helyi kifőzdéket, ahol ennél jóval olcsóbban is meg lehet vacsorázni, ott általában 150 rúpiából azért ki lehet jönni fejenként.

OLYMPUS DIGITAL CAMERAMivel két hetünk volt itt, mindenképpen kellett egy robogó, mert maga a város nem olyan nagy, hogy két hétig el legyen itt az ember, mindenképpen menni kell valamerre. Hosszas keresgélés után végre találtunk egy helyet, ahol nem 500-ért akarták adni a sima kis robogót, hanem „csak” 350-ért. 4 napra ki is vettük, hogy bejárjuk egy kicsit a környéket.

OLYMPUS DIGITAL CAMERAElső nap délnek indultunk és rögtön bele is futottunk az eddigi legszebb tengerparti részbe. Egy új bekötőút végénél találtuk meg ezt a csodás partot, ahol a tengernek olyan kék színe volt, amilyet ritkán lát az ember. A homok nem volt fehér hozzá, hanem aranysárga, de így is csodálatos látványt nyújtott. Pár „resort”-on kívül semmi sem volt itt, de azok viszont olyan luxuskategóriát képviseltek, hogy halandó ember csak álmodik róla. Fürdeni nem nagyon lehetet ezeken a helyeken, mert nagyon hamar mélyül a tenger, ebből kifolyólag hatalmas hullámok törnek a partra, így nagyon kell vigyázni. Ezek a partok eléggé keskenyek és rövidek, így nagy a sodrásuk is, jól úszó embert is nagyon könnyen el tud sodorni a víz, így csak ésszel lehet az ilyen helyeken fürdőzni. Délnek továbbmenve Poovar-ba lehet eljutni, ahol – ha az ember még nem volt – fel tud menni a backwater-ekre, de mivel mi már voltunk, így ez kimaradt. Elindultunk Trivandrum felé, hogy megnézzünk egy nagy tavat, de valahol rossz irányba kanyarodtunk és teljesen máshol lyukadtunk ki, mint kellett volna, valahogy a szárazföld belseje helyett újra a tengernél találtuk magunkat, amit máig nem értek, hogy hogyan lehet, de így a tó későbbre maradt.

OLYMPUS DIGITAL CAMERAMásnap északra vettük az irányt, a tó felé, ami nem olyan nagy szám, viszont apó kis falukon mentünk keresztül, amik nagyon hangulatosak voltak. Vagy az ilyen egészen kis faluk, vagy a nagyvárosok tetszenek Indiában. Kíváncsi leszek, Mumbai mit tartogat még a számunkra. Kovalamtól nem messze is találtunk egy „aprócska” resort-ot, olyan gondozott kertel, hogy csak lestünk. Be is mentünk azért, kicsit megnézni, hogy milyen is lehet luxus körülmények között nyaralni. Továbbmenve találtunk egy összesen 10m hosszú tengerpartot a hullámtörők között, gondoltuk végre tudunk egy kicsit nyugi strandolni mindenkitől messze, de persze csak meg jelent egy-egy ember. Aztán az egyik úgy gondolta, hogy neki mindenképpen beszélgetnie kell velünk. Bevallása szerint – és láthatólag is – éppen egy cigi után volt és annak ellenére, hogy maga szerint négy nyelven beszélt, egyáltalán nem értettük, hogy mit vakerál. Lehet, hogy a négy nyelvet Ő egyszerre használta, de a legjobb az volt, amikor folyamatosan csak hangutánzó szavakkal próbálta megértetni magát, közben pedig folyamatosan vigyorgott. A kis parton fura, üvegszerű képződményeket találtunk, aztán kiderült, hogy ártalmatlan medúzák ezek. Szerencsére már halottak voltak, és nem is a mérgesebb fajtából valók.

OLYMPUS DIGITAL CAMERAAz igazság az, hogy két hét sok itt Kovalam-on, mert nincs annyi látnivaló, hogy ki lehessen minden napot tölteni programmal. Hozzá tartozik azért az is, hogy az itt töltött időnk alatt alig volt olyan nap, hogy ne esett volna és több olyan is volt, hogy egész nap nem láttuk a napot. Ráadásul a Ponmudi-s kirándulás utáni vihar miatt elment az áram, de nem csak a megszokott pár órára, hanem míg itt voltunk, egyáltalán nem állították helyre. Bevallva, egy kicsit unatkoztunk már a végén, így már vártuk, hogy mehessünk a nyüzsgő Mumbai-ba.

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box